A
Dunakanyar idegenforgalmi tájegységéhez tartozik a Duna
bal partja és a Börzsöny hegység is. Vonzáskörzetébe tartozik
Fót, Veresegyháza és Vácrátót is. A terület megközelíthető
közúton a 2-es és a 12-es utakon, vasúton Bp. Nyugati pu.-ról
(70-es vasútvonal) és hajóval vízi úton is.
FÓT: legértékesebb
látnivalója a katolikus templom. A pesti Vigadó mellett
a magyarországi romantika legjelentősebb alkotása (1855).
A templom négy tornyos, háromhajós, bazilikás elrendezésű.
Amilyen nemesen ünnepélyes a templom külső megjelenése,
olyan igényes a belsőépítészete és díszítése. A fő oltárkép:
a „Szeplőtelen fogantatás”-t ábrázolja, az altemplom a Károlyi
család temetkező helye. A szobrok carrerai márványból készültek:
a feltámadt Üdvözítő, Károlyi Erzsébet alakja, és „Az utolsó
ítélet angyala”. A szobrokat szekéren szállították Olaszországból.
Jelentősebb műemléke még a volt Károlyi kastély, nagy angolparkkal.
VERESEGYHÁZA:
a tó környéke és szép város rendezése miatt az idegenforgalma
az utóbbi években jelentősen fellendült. A szakirodalom
nem említi, de itt megjegyezném.
VÁCRÁTÓT: nevezetessége a 23 ha-on fekvő arborétuma. 1830as
években épült az angol parkok mintájára. 1928-ban került
a Magyar Tudományos Akadémia birtokába. A kert ma hazánk
leggazdagabb élő növény gyűjteménye több mint 12000 fajjal
és alfajjal.
VÁC: helyét
a Duna völgyében haladó É-D-i természetes irányú útvonal,
a jó dunai átkelő hely, és a különböző tájegységek találkozási
pontja határozta meg. Jelentőségét tovább fokozta, hogy
Szent István itt alapította a 10. magyar püspökséget. A
XII. században Magyarország leggazdagabb városa. I. Géza
építteti az első székesegyházat. A város középkori magja
a Géza király tér környélén volt. A város a török hódoltság
alatt többször gazdát cserélt és leégett. Legszebb barokk
kisvárosunk. A látnivalók zömmel a régi fő útvonal mentén
sorakoznak. Géza király tér, Konstantin tér, Szentháromság
tere, és a Március 15. tér. Ehhez csatlakozik még a Kőkapu,
a Gombás-patak barokk hídja és a hétkápolna. Az ország első
vasútvonala itt épült 1846-ban Pest és Vác között. Az első
szerelvényt Pest és Buda nevű mozdonyok húzták. Ezen utazott
Kossuth és Széchenyi is. Vácon laktak Petőfi szülei is (Anyám
tyúkja). Jelentős ipari létesít mény a Dunai Cementmű. A
kettes úton északabbra haladva érjük el a Börzsönyt.
BÖRZSÖNY HG.:
az Északi közép hg. Legnyugatibb tagja. Vulkánikus kőzetekből
épül fel, 500-800m-es magasságba emelkedik. ÉNy-felől az
Ipoly, Délről a Duna visegrádi szorosa, Keletről a Cserhát
tágas medencéi választják el. Legmagasabb csúcsai a Csóványos
(939m), a Nagyhideg-hegy (865m) és a Nagy-Inóc (813m). A
Vulkáni periódusa 15 millió évvel ezelőtt zajlott, és mai
formái jól megmutatják a hajdani ősvulkán szerkezetét. Vulkáni
bombák révén
Kialakult látványos sziklaformációk láthatók. Ilyenek a
Hangyásbérc, vagy a Szabó-kövek. A Börzsöny meglehetősen
zárt hg., igazi gyalogos turista paradicsom. A magas-Börzsönyben
mindenütt összefüggő bükkös erdőtakarót találunk. A bükk
a tölgy és a gyertyánnal társul. Területén mindössze egy-két
települést találunk. A völgyekben és az egész Börzsönyben
nagyarányú málna termelés folyik.
VERŐCE: Gorka
Géza Kerámia művész háza, Migazzi Kristóf váci püspök nyaralóháza.
SZOKOLYA:
Mányoki Ádám itt született (1673). Ő volt II. Rákóczi Ferencnek
és a Lengyel királynak az udvari festője.
NAGYMAROS:
középkori eredetű település. 1320 körül épült részben barokkizált
templom. Itt élt Kittenberger Kálmán századunk első felének
híres Afrika vadásza.
ZEBEGÉNY:
a Dunakanyar kedvelt üdülőhelye. Katolikus templomát Kós
Károly és Jánszky Béla tervezte. Itt látható Szőnyi István
festőművész múzeuma, és az ország egyetlen hajózástör téneti
magánmúzeuma. A Hétlyukú vasúti viadukt 1950- ben, a Kálvária
kilátó 1964-ben épült.
MÁRIANOSZTRA:
az ország legismertebb Mária-kegyhelye. Nagy Lajos 1352-ben
a pálosok részére kolostort, a magyarok Nagyasszonya tiszteletére
templomot építtetett. II. József rendele tével előbb kórház,
majd börtön lesz.
NAGYBÖRZSÖNY:
a Börzsöny északi oldalán az Ipoly völgyéből érhető el.
Zsigmond 1417-ben szász telepeseket hoz ide. Bányajogot
ad nekik a nemes ércek kitermelésére 1439-ben már bányaváros.
A falu értékei a Szent István templom, a Bányásztemplom
és a vízimalom. A bányák a század második felében kimerültek.
NÓGRÁD: a
Börzsöny keleti oldalán a róla elnevezett megye székhelye
volt. Neve Új vár szó-
ból ered. A település szélén lévő dombon már a honfoglalás
idején erősség állott. A várat a XVI. században Báthori
Miklós püspök kibővíttette. A nagy kiterjedésű várat 1685-ben
egy villám felgyújtotta, és azóta romokban áll. A várból
szép kilátás nyílik a Börzsönyre. A Cserhát területére esik
ugyan, de még a 2-es út vonzáskörzetében van:
ALSÓPETÉNY:
a kastélyban tartotta fogva az ÁVO Mindszenti József bíboros
hercegprímást, és Grősz József kalocsai érseket. Innen szabadította
ki Mindszentit 1956-ban Pálinkás főhadnagy. Pálinkás ezért
a tettéért a megtorlás idején életével fizetett.
BÁNK: a fejlődő
üdülőtelep egy szépfekvésű kis tó partján.
ROMHÁNY: történelmi
emlékhely. Rákóczi hadai itt ütköztek meg az osztrákokkal
1710 jan. 22.-én A vesztett csata emlékére egy oszlopot
emeltek tetején turulmadárral. Az oszlopon a Rákóczi seregében
itt elesett lengyel, svéd, francia katonák neveit olvashatjuk.
A romhányi rög, az ország legjobb minőségű tűzálló agyag
lelőhelye. A kerámia gyár csempéi keresettek országszerte.
TERESKE: katolikus
templomát Mátyás diplomatája, Bajoni István építtette a
XV. század végén. Itt látható a legjelentősebb összefüggő
Szent László freskóciklus.
HORPÁCS: itt
építette kúriáját 1906-ban Mikszáth Kálmán. Jelenleg Az
épület Mikszáth emlékmúzeuma. Mikszáth a pihenő napjait
itt töltötte, felesége 1926-ig, fia 1950-ig lakott az épületben.
Az Északi-közép hg. többi idegenforgalmi körzetét a Börzsönytől
távolodva a 3-as úton közelíthetjük meg. Ezek: a Cserhát,
a Mátra-Bükk, Aggtelek és a Zemplén.