A Dunakanyar idegenforgalmi tájegységéhez tartozik a Duna bal partja és a Börzsöny hegység is. Vonzáskörzetébe tartozik Fót, Veresegyháza és Vácrátót is. A terület megközelíthetõ közúton a 2-es és a 12-es utakon, vasúton Bp. Nyugati pu.-ról (70-es vasútvonal) és hajóval vízi úton is.
FÓT: legértékesebb látnivalója a katolikus templom. A pesti Vigadó mellett a magyarországi romantika legjelentõsebb alkotása (1855). A templom négy tornyos, háromhajós, bazilikás elrendezésû. Amilyen nemesen ünnepélyes a templom külsõ megjelenése, olyan igényes a belsõépítészete és díszítése. A fõ oltárkép: a Szeplõtelen fogantatás-t ábrázolja, az altemplom a Károlyi család temetkezõ helye. A szobrok carrerai márványból készültek: a feltámadt Üdvözítõ, Károlyi Erzsébet alakja, és Az utolsó ítélet angyala. A szobrokat szekéren szállították Olaszországból. Jelentõsebb mûemléke még a volt Károlyi kastély, nagy angolparkkal.
VERESEGYHÁZA: a tó környéke és szép város rendezése miatt az idegenforgalma az utóbbi években jelentõsen fellendült. A szakirodalom nem említi, de itt megjegyezném.
VÁCRÁTÓT: nevezetessége a 23 ha-on fekvõ arborétuma. 1830as években épült az angol parkok mintájára. 1928-ban került a Magyar Tudományos Akadémia birtokába. A kert ma hazánk leggazdagabb élõ növény gyûjteménye több mint 12000 fajjal és alfajjal.
VÁC: helyét a Duna völgyében haladó É-D-i természetes irányú útvonal, a jó dunai átkelõ hely, és a különbözõ tájegységek találkozási pontja határozta meg. Jelentõségét tovább fokozta, hogy Szent István itt alapította a 10. magyar püspökséget. A XII. században Magyarország leggazdagabb városa. I. Géza építteti az elsõ székesegyházat. A város középkori magja a Géza király tér környélén volt. A város a török hódoltság alatt többször gazdát cserélt és leégett. Legszebb barokk kisvárosunk. A látnivalók zömmel a régi fõ útvonal mentén sorakoznak. Géza király tér, Konstantin tér, Szentháromság tere, és a Március 15. tér. Ehhez csatlakozik még a Kõkapu, a Gombás-patak barokk hídja és a hétkápolna. Az ország elsõ vasútvonala itt épült 1846-ban Pest és Vác között. Az elsõ szerelvényt Pest és Buda nevû mozdonyok húzták. Ezen utazott
Kossuth és Széchenyi is. Vácon laktak Petõfi szülei is (Anyám tyúkja). Jelentõs ipari létesít mény a Dunai Cementmû. A kettes úton északabbra haladva érjük el a Börzsönyt.
BÖRZSÖNY HG.: az Északi közép hg. Legnyugatibb tagja. Vulkánikus kõzetekbõl épül fel, 500-800m-es magasságba emelkedik. ÉNy-felõl az Ipoly, Délrõl a Duna visegrádi szorosa, Keletrõl a Cserhát tágas medencéi választják el. Legmagasabb csúcsai a Csóványos (939m), a Nagyhideg-hegy (865m) és a Nagy-Inóc (813m). A Vulkáni periódusa 15 millió évvel ezelõtt zajlott, és mai formái jól megmutatják a hajdani õsvulkán szerkezetét. Vulkáni bombák révén
Kialakult látványos sziklaformációk láthatók. Ilyenek a Hangyásbérc, vagy a Szabó-kövek. A Börzsöny meglehetõsen zárt hg., igazi gyalogos turista paradicsom. A magas-Börzsönyben mindenütt összefüggõ bükkös erdõtakarót találunk. A bükk a tölgy és a gyertyánnal társul. Területén mindössze egy-két települést találunk. A völgyekben és az egész Börzsönyben nagyarányú málna termelés folyik.
VERÕCE: Gorka Géza Kerámia mûvész háza, Migazzi Kristóf váci püspök nyaralóháza.
SZOKOLYA: Mányoki Ádám itt született (1673). Õ volt II. Rákóczi Ferencnek és a Lengyel királynak az udvari festõje.
NAGYMAROS: középkori eredetû település. 1320 körül épült részben barokkizált templom. Itt élt Kittenberger Kálmán századunk elsõ felének híres Afrika vadásza.
ZEBEGÉNY: a Dunakanyar kedvelt üdülõhelye. Katolikus templomát Kós Károly és Jánszky Béla tervezte. Itt látható Szõnyi István festõmûvész múzeuma, és az ország egyetlen hajózástör téneti magánmúzeuma. A Hétlyukú vasúti viadukt 1950- ben, a Kálvária kilátó 1964-ben épült.
MÁRIANOSZTRA: az ország legismertebb Mária-kegyhelye. Nagy Lajos 1352-ben a pálosok részére kolostort, a magyarok Nagyasszonya tiszteletére templomot építtetett. II. József rendele tével elõbb kórház, majd börtön lesz.
NAGYBÖRZSÖNY: a Börzsöny északi oldalán az Ipoly völgyébõl érhetõ el. Zsigmond 1417-ben szász telepeseket hoz ide. Bányajogot ad nekik a nemes ércek kitermelésére 1439-ben már bányaváros. A falu értékei a Szent István templom, a Bányásztemplom és a vízimalom. A bányák a század második felében kimerültek.
NÓGRÁD: a Börzsöny keleti oldalán a róla elnevezett megye székhelye volt. Neve Új vár szó-
ból ered. A település szélén lévõ dombon már a honfoglalás idején erõsség állott. A várat a XVI. században Báthori Miklós püspök kibõvíttette. A nagy kiterjedésû várat 1685-ben egy villám felgyújtotta, és azóta romokban áll. A várból szép kilátás nyílik a Börzsönyre. A Cserhát területére esik ugyan, de még a 2-es út vonzáskörzetében van:
ALSÓPETÉNY: a kastélyban tartotta fogva az ÁVO Mindszenti József bíboros hercegprímást, és Grõsz József kalocsai érseket. Innen szabadította ki Mindszentit 1956-ban Pálinkás fõhadnagy. Pálinkás ezért a tettéért a megtorlás idején életével fizetett.
BÁNK: a fejlõdõ üdülõtelep egy szépfekvésû kis tó partján.
ROMHÁNY: történelmi emlékhely. Rákóczi hadai itt ütköztek meg az osztrákokkal 1710 jan. 22.-én A vesztett csata emlékére egy oszlopot emeltek tetején turulmadárral. Az oszlopon a Rákóczi seregében itt elesett lengyel, svéd, francia katonák neveit olvashatjuk. A romhányi rög, az ország legjobb minõségû tûzálló agyag lelõhelye. A kerámia gyár csempéi keresettek országszerte.
TERESKE: katolikus templomát Mátyás diplomatája, Bajoni István építtette a XV. század végén. Itt látható a legjelentõsebb összefüggõ Szent László freskóciklus.
HORPÁCS: itt építette kúriáját 1906-ban Mikszáth Kálmán. Jelenleg Az épület Mikszáth emlékmúzeuma. Mikszáth a pihenõ napjait itt töltötte, felesége 1926-ig, fia 1950-ig lakott az épületben. Az Északi-közép hg. többi idegenforgalmi körzetét a Börzsönytõl távolodva a 3-as úton közelíthetjük meg. Ezek: a Cserhát, a Mátra-Bükk, Aggtelek és a Zemplén.